A 21. század egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben az emberiség a nap és a szél formájában szinte végtelen energiaforrással rendelkezik, addig az egyik legégetőbb kihívása éppen az energiaellátás biztonságának megteremtése.
Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) iránti igény az egekbe szökik, a Big Tech cégek óriási kihívással néznek szembe: adatközpontjaik energiaellátását kell megoldaniuk anélkül, hogy súlyosbítanák a klímaváltozást. A komplex modellek betanításának és futtatásának számítási intenzitása által hajtva az MI gyors növekedése az energiaforrások újraértékelésére kényszerít, kényes egyensúlyt teremtve a megújuló energia fejlesztése és a fosszilis tüzelőanyagok azonnali rendelkezésre állására való támaszkodás között. Ez a feszültség rávilágít az MI energia lábnyomának szélesebb körű hatására a globális környezetvédelmi célokra és a helyi elektromos hálózatokra gyakorolt terhelésre.
Az AES Corporation legújabb fejlesztése, Maximo, egy mesterséges intelligenciával támogatott robot, amely képes a napelemek telepítését kétszer olyan gyorsan és fele akkora költséggel elvégezni, mint a hagyományos módszerek. A technológia egyik első nagy haszonélvezője az Amazon lesz, amely a robot segítségével gyorsítja meg megújuló energiához való átállását.
Az Európai Unió jóváhagyta az olasz kormány 2 milliárd eurós támogatását az STMicroelectronics számára egy 5 milliárd eurós mikrochip-üzem felépítéséhez Cataniában, Szicília szigetén. Ez a beruházás az EU azon stratégiájának része, hogy csökkentse az ázsiai importtól való függőséget, és megerősítse a félvezető ellátási láncát.
Az űralapú napenergia (SBSP) koncepciója – a napenergia begyűjtése az űrben és vezeték nélküli továbbítása a Földre – évtizedek óta lenyűgözi a tudósokat és a mérnököket. Dr. Peter Glaser 1968-as első tudományos javaslata óta az SBSP potenciális megoldást kínál az emberiség növekvő energiaszükségletére és környezeti kihívásaira tiszta, folyamatos energia biztosításával. Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak, valamint az űrtechnológia és a vezeték nélküli energiaátvitel terén elért eredmények hatására a koncepció egyre közelebb kerül a gyakorlati megvalósításhoz, amint azt a közelmúlt sikeres kísérletei is bizonyítják.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése forradalmasítja az iparágakat, de ez a fejlődés jelentős környezeti költségekkel jár: rohamosan növekvő energiaigénnyel. Ez a növekvő energia lábnyom globális kihívást jelent, ugyanakkor paradox módon maga az MI is hatékony eszközöket kínál az energiatakarékosság és a fenntarthatóság számára. Ennek az összetett kapcsolatnak a kezelése kulcsfontosságú az MI felelős fejlődésének biztosításához.
A "szentjánosbogár petúnia" néven ismert világító petúnia egy genetikailag módosított növény, amely egy világító gombából származó géneknek köszönhetően folyamatosan zöld fényt bocsát ki.
A General Motors és a Honda bejelentette, hogy közös vállalatuk a Fuel Cell System Manufacturing megkezdte a hidrogén üzemanyagcellák gyártását a Michigan állambeli Brownstownban. A két autógyártó már korábban is együttműködött akkumulátoros elektromos járműveken.