Az AI nem birtokolhat szabadalmi jogokat

Az AI feltalálóságának kérdése a generatív AI fejlődésének és Dr. Stephen Thaler erőfeszítéseinek köszönhetően a teoretikus vitából jogi csatatérré vált. Thaler kifejlesztett egy DABUS (Device for the Autonomous Bootstrapping of Unified Sentience) nevű AI rendszert, amelyről azt állítja, hogy önállóan fogant két találmányt: egy egyedi élelmiszer-tárolót és egy vészhelyzeti jelzőfényt. Számos országban szabadalmi kérelmet nyújtott be, amelyben a DABUS-t egyedüli feltalálóként jelölte meg, azzal a céllal, hogy megkérdőjelezze a feltalálóság hagyományos definícióját.

A kulcsfontosságú amerikai ügyben, a Thaler v. Vidal perben, a USPTO elutasította ezeket a kérelmeket a Szabadalmi Törvény azon követelménye alapján, amely szerint a feltalálóknak „egyéneknek” kell lenniük. A Szövetségi Kerületi Bíróság helybenhagyta a USPTO döntését, határozottan kijelentve, hogy az amerikai jog szerint a feltalálóknak természetes személyeknek kell lenniük. Ez az ítélet egyelőre megszilárdítja a jogi értelmezést az Egyesült Államokban.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy az AI segítségével létrehozott találmányok nem szabadalmaztathatók. Felismerve az AI növekvő szerepét az innovációs folyamatban, a USPTO útmutatást adott ki a helyzet tisztázására. Ezen útmutatás szerint az AI-segített találmányok szabadalmaztathatók, feltéve, hogy egy vagy több emberi lény „jelentős mértékben hozzájárult” a szabadalomban igényelt találmány koncepciójához. Az útmutatás hangsúlyozza, hogy pusztán egy AI rendszer birtoklása vagy egy gomb megnyomása nem elegendő. Jelentős emberi hozzájárulás lehet például:

• A találmány által megoldandó konkrét probléma megfogalmazása.
• Azoknak a promptoknak vagy kísérleteknek a megtervezése, amelyek az AI-t egy konkrét megoldáshoz vezették.
• Az AI kimenetének felismerése potenciális találmányként és jelentőségének felismerése.
• Jelentős módosítások vagy kiegészítések végrehajtása az AI kimenetén a végső találmány elérése érdekében.

Ez a megközelítés az emberi leleményességet és befektetést hivatott védeni, miközben elkerüli a felesleges korlátozásokat az erős AI eszközökkel kifejlesztett innovációk szabadalmaztatása terén. A USPTO hosszú múltra tekint vissza az AI-hoz kapcsolódó találmányok szabadalmaztatásában, ahol az emberi feltalálók helyesen vannak azonosítva.

Az USA álláspontja széles nemzetközi konszenzust tükröz. Thaler DABUS feltalálóként való feltüntetésére tett kísérleteit a világ vezető szabadalmi hivatalai és bíróságai is elutasították, beleértve az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát, az Európai Szabadalmi Hivatalt (EPO) és az ausztrál hatóságokat. Ezek a döntések következetesen a meglévő szabadalmi törvényekre mutatnak rá, amelyeket emberi feltalálók szem előtt tartásával írtak.

Bár Dél-Afrika megadott egy szabadalmat, amelyben a DABUS-t feltalálóként tüntették fel, ezt széles körben kirívónak tekintik, mivel az ország szabadalmi rendszere nem rendelkezik a feltalálóság alapos érdemi vizsgálatával a bejelentési szakaszban. Ezért a túlnyomó globális jogi álláspont jelenleg megakadályozza, hogy az AI-t feltalálóként nevezzék meg.

Ez az ítéletsorozat jelentős következményekkel jár, jogi bizonyosságot nyújtva a nagy piacokon AI-t K+F-ben használó vállalatok számára. Azonban ez nem zárja le a vitát. Ahogy az AI képességei folyamatosan fejlődnek, továbbra is kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi törvények megfelelően ösztönzik és védik-e a valóban AI-vezérelt innovációt. A politikai döntéshozók, jogtudósok és iparági szereplők világszerte továbbra is megvitatják, hogy a szabadalmi törvényeknek hogyan kellene alkalmazkodniuk a mesterséges intelligencia korához.