A Xiaomi ember nélkül, sötétben gyárt okostelefonokat
A Xiaomi úttörő "sötét gyára" Pekingben jelentős előrelépést jelent az automatizált gyártás terén. A Gizmochina jelentése szerint ez a teljesen automatizált létesítmény percenként 60 okostelefont képes előállítani emberi beavatkozás nélkül, példátlan hatékonyságot mutatva be az iparágban.
A 81 000 négyzetméteres gyár, amely 2,4 milliárd jüan (körülbelül 330 millió dollár) befektetéssel valósult meg, fejlett robotikát, mesterséges intelligenciát és gépi tanulási technológiákat alkalmaz a teljes gyártási folyamat autonóm irányítására. Ez az "ember nélküli gyártás" kialakítás szükségtelenné teszi a világítást, fűtést és egyéb környezeti szabályozást, amelyek jellemzően elengedhetetlenek egy emberi munkaerő számára.
Az automatizálás kiterjed az alkatrészek összeszerelésére, a minőségellenőrzésre, és még a pormentes környezet fenntartására is a mikronszintű poreltávolító technológiának köszönhetően. Elméletileg a gyár másodpercenként egy okostelefont gyárthatna, ami folyamatos működés esetén évi 31,5 millió egységet jelentene. Azonban a hivatalosan megerősített termelési kapacitás évi 10 millió csúcskategóriás okostelefon, beleértve a közelgő összecsukható modelleket, mint például a Xiaomi MIX Fold 4 és a MIX Flip.
A "sötét gyár" koncepció jelentős költségmegtakarítást eredményez a csökkent munkaerőköltségek és a világítással, fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos kiadások megszüntetése révén. Az automatizált gyártósor nagy pontossága és következetessége javítja a termékminőséget és csökkenti a hulladékot, ami gazdasági és környezeti előnyökhöz egyaránt hozzájárul.
A Xiaomi szerint okosgyára a fenntartható és hatékony gyártás modelljeként szolgál az okostelefon-iparban, megerősítve a vállalat vezető pozícióját az intelligens gyártási technológiák terén.
Ezek a "sötét gyárak" valószínűleg jelentős trenddé válnak a jövőben, különösen a csúcstechnológiai iparágakban. Egyrészt hatalmas előrelépést jelentenek a termelékenység és a költséghatékonyság terén, ami rendkívül vonzóvá teszi őket a vállalatok számára.
Másrészt komoly társadalmi kihívásokat is hozhatnak. Gondoljunk a munkahelyek átalakulására – sok gyári munkás elveszítheti állását, miközben megnő a kereslet a magasan képzett technikusok és mérnökök iránt. Ez súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Környezetvédelmi szempontból nézve ez is kétélű fegyver: jelenthet kevesebb energiafogyasztást (nincs világítás/HVAC emberek számára) és kevesebb hulladékot a pontosság miatt, de potenciálisan intenzívebb nyersanyag felhasználást a robotok és gépek számára. Talán a legnagyobb veszély az, hogy túlságosan függővé válunk a technológiától, és elveszítjük az alapvető emberi készségeket a gyártásban. Ráadásul az emberek teljes eltávolítása a folyamatból etikai kérdéseket is felvet.
Összességében ez elkerülhetetlen fejlődési irányvonalnak tűnik, de gondos figyelmet kell fordítani a negatív hatások kezelésére és a társadalom felkészítésére az előttünk álló változásokra.