Pénz, hatalom és társadalom a történelem hosszú hullámaiban

Gábor Bíró 2025. október 5.
5 perc olvasási idő

Egy korábbi elemzésünkben a technológiai forradalmakat azonosítottuk a Kondratiev-ciklusok néven ismert hosszú gazdasági hullámok elsődleges motorjaként. A gőzgép, a vasút, az elektromosság és a mikrochip mind olyan alapvető innovációk voltak, amelyek 50-60 éves ciklusokban ismétlődően alakították át a világgazdaságot. Ez a technológia-központú szemlélet azonban a történetnek csak egy részét meséli el - bár látványos részét.

Pénz, hatalom és társadalom a történelem hosszú hullámaiban

A színfalak mögött más, hasonlóan erős erők játszanak: a pénzügyi tőke áramlása, a társadalmi hangulat változása és a globális hatalom újrarendeződése.

Ebben az írásban arra vállalkozom, hogy feltárjam a Kondratyev-ciklusok rejtett dimenzióit, bemutatva, hogyan fonódik össze a technológiai innováció a pénzügyi spekulációval, hogyan tükröződnek a gazdasági "évszakok" a politikában és a társadalomban, és hogyan írhatja át egy-egy új hullám a világ geopolitikai térképét.

A Pénzügyi Tőke Kettős Tánca: Teremtés és Rombolás

A technológiai forradalom nem légüres térben zajlik. Ahhoz, hogy egy ígéretes találmányból az egész gazdaságot átformáló erő legyen, hatalmas mennyiségű tőkére van szükség. Itt lép be a képbe a pénzügyi kapitalizmus, amelynek szerepét a neo-schumpeteriánus közgazdász, Carlota Perez írta le a legkifejezőbben. Perez modellje szerint minden hosszú hullám két fő fázisra bontható: a telepítési fázisra és a kibontakozási fázisra, amelyeket egy kritikus fordulópont, jellemzően egy pénzügyi válság választ el egymástól.

  1. A Telepítési Fázis (Installation Phase): Amikor egy új technológiai paradigma (mint az internet a 90-es években) megjelenik, a pénzügyi tőke – a gyors és magas hozamot kereső spekulatív pénz – szinte azonnal ráveti magát. Ez a ciklus "tavasza" és "nyara": egyfajta aranyláz, ahol a befektetők vakmerően öntik a pénzt az új technológiával kapcsolatos startupokba, gyakran anélkül, hogy azoknak stabil üzleti modelljük vagy bevételük lenne. Ezt láthattuk az 1990-es évek dotkom-lufija során. A levegő tele van optimizmussal, de ez a fázis egyben a "kreatív rombolás" kezdete is, mivel az új technológia elkezdi fenyegetni a régi iparágakat. A spekuláció elkerülhetetlenül buborékhoz vezet.

  2. A Fordulópont (Turning Point): A buborék végül kipukkad. A dotkom-lufi 2000-es összeomlása, majd az azt követő, még nagyobb léptékű 2008-as pénzügyi válság tökéletes példái ennek a fordulópontnak. Ezek a válságok rendkívül fájdalmasak, de Perez szerint szükségesek: kiszűrik a piacról az életképtelen cégeket, és a befektetőket józanabb gondolkodásra kényszerítik. A válság egyfajta "tisztítótűz", amely után a technológia éretté válik a valódi, széles körű alkalmazásra.

  3. A Kibontakozási Fázis (Deployment Phase): A válság után a hangsúly a spekulációról a termelésre helyeződik át. A termelő tőke (gyárakba, infrastruktúrába, valós termékekbe fektetett pénz) veszi át a főszerepet. A technológia már nem csak egy ígéret, hanem a gazdaság szerves része. Ebben a fázisban épülnek ki a nagy, stabil vállalatok (a mi korunkban a Google, az Amazon vagy az Apple), és a technológia előnyei a társadalom szélesebb rétegeihez is eljutnak. Ez a ciklus "késő nyara" és "ősze", a jólét és a stabilitás "aranykora", amely azonban végül a piacok telítődéséhez és a növekedés lassulásához vezet, előkészítve a következő "telet".

Ez a modell megmagyarázza, miért elválaszthatatlanok a nagy technológiai ugrások a látszólag irracionális pénzügyi buborékoktól és az azokat követő összeomlásoktól.

A Társadalom Tükre: Gazdasági Évszakok és Politikai Viharok

A Kondratyev-ciklusok nem csupán a gazdasági adatsorokban hagynak nyomot, hanem mélyen befolyásolják a társadalmi hangulatot és a politikai dinamikát is. A gazdasági "évszakok" szinte tökéletesen leképeződnek a kollektív pszichében.

  • Tavasz és Nyár: A telepítési és a kibontakozási fázis elejét a társadalmi optimizmus jellemzi. Az emberek hisznek a haladásban, a társadalmi mobilitás (a "semmiből milliomossá válni" álma) valós lehetőségnek tűnik. A növekvő gazdaság erősíti a középosztályt, ami általában a politikai stabilitásnak kedvez. A viták inkább arról szólnak, hogyan osszák el a növekvő jólétet, nem pedig a rendszer alapjait kérdőjelezik meg. Gondoljunk a második világháború utáni évtizedekre a nyugati világban.

  • Ősz és Tél: Ahogy a ciklus a végéhez közeledik, a növekedés lelassul, a piacok telítődnek, és a profitráták csökkennek. A vállalatok a költségcsökkentésre és a hatékonyságra fókuszálnak, ami gyakran munkahelyek megszűnésével és a bérek stagnálásával jár. Ezzel párhuzamosan a tőke hozama gyakran meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, ami a társadalmi egyenlőtlenségek drámai növekedéséhez vezet. Az emberek azt érzik, hogy a "játékot megbundázták", a társadalmi szerződés felbomlott. Ez a pesszimizmus, a bizalmatlanság és a düh időszaka, amely tökéletes táptalajt biztosít a populista mozgalmaknak, a politikai polarizációnak és a status quo radikális megkérdőjelezésének. A jelenkori politikai feszültségek, a globalizációellenesség és a demokráciába vetett hit megrendülése a nyugati világban nem véletlen jelenségek, hanem egy Kondratyev-tél jellegzetes tünetei.

A Hegemónia Hullámai: Geopolitikai Átrendeződés

A Kondratyev-ciklusok hatása a nemzetközi porondon is érezhető. Történelmileg megfigyelhető, hogy az a nemzet, amely a legsikeresebben lovagolja meg egy új technológiai hullámot, gyakran globális hegemón pozícióba emelkedik. Az új technológiai paradigma nemcsak gazdasági, hanem katonai és kulturális fölényt is biztosít.

  • Az első és második hullám (gőzgép, vasút) egyértelműen Nagy-Britannia felemelkedésével járt. A brit gyárak, a haditengerészet és a globális kereskedelmi hálózat a 19. század uralkodó hatalmává tette az országot.

  • harmadik, negyedik és ötödik hullám (elektromosság, autó, olaj, informatika) az Egyesült Államok dominanciáját hozta el. Az amerikai tömegtermelés, technológiai innováció (Szilícium-völgy) és pénzügyi központ (Wall Street) a 20. századot az "amerikai évszázaddá" tette.

Ez felveti napjaink egyik legfontosabb geopolitikai kérdését: ki fogja vezetni a hatodik hullámot? Bár a jóslás kockázatos, a jelek egyértelműen egy új versenyre utalnak.

  • Kína tudatosan és hatalmas állami erőforrásokkal törekszik arra, hogy vezető szerepet játsszon a hatodik hullám kulcstechnológiáiban, különösen a mesterséges intelligencia, a zöld energia és a biotechnológia terén. Peking ambíciója nem kevesebb, mint hogy megtörje az amerikai technológiai hegemóniát.

  • Az Egyesült Államok azonban továbbra is rendkívüli innovációs kapacitással rendelkezik, és a legfontosabb alaptechnológiákban még mindig vezető szerepet játszik. A verseny kimenetele korántsem lefutott.

Az elemzők egy része szerint lehetséges, hogy a hatodik hullám nem egyetlen hegemón hatalmat termel ki, hanem egy multipoláris világrendet hoz létre, ahol különböző technológiai és gazdasági erőközpontok versengenek egymással. Ez a geopolitikai átrendeződés valószínűleg a 21. század egyik legmeghatározóbb folyamata lesz.

Összegzés

A Kondratyev-ciklusok megértése túlmutat a technológia és a gazdaság száraz elemzésén. Egy olyan lencsét kínálnak, amelyen keresztül megérthetjük korunk legmélyebb társadalmi feszültségeit és geopolitikai átrendeződéseit. A pénzügyi piacok eufóriája és pánikja, a politikai polarizáció erősödése és a nagyhatalmak közötti versengés nem elszigetelt események, hanem egy nagyobb, ciklikus minta részei. A jelenlegi "tél" bizonytalansága és zűrzavara valójában egy új, technológiai-gazdasági korszak születésének elkerülhetetlen velejárója. E minta felismerése nem ad kész válaszokat, de segít a helyes kérdéseket feltenni, miközben a történelem következő nagy hullámának küszöbén állunk.

Gábor Bíró 2025. október 5.