A marshmallow kísérlet újraértelmezése
A pszichológia történetének egyik leghíresebb és legbefolyásosabb kísérlete kétségtelenül a Stanford marshmallow kísérlet (Stanford marshmallow experiment). Ez a vizsgálat, amelyet Walter Mischel és kollégái végeztek az 1960-as években, évtizedekig meghatározta, hogyan gondolkodunk az önuralomról és annak hosszú távú hatásairól. De vajon tényleg olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy korábban gondoltuk?
Több mint önuralom?
Az elmúlt években új kutatások arra késztetnek minket, hogy újraértelmezzük ezt az ikonikus kísérletet és annak következtetéseit.
Mi is az a marshmallow kísérlet?
Először is, frissítsük fel, miről is szólt ez a híres kísérlet. A kutatók 4-6 éves gyerekeket ültettek egy szobába, és eléjük tettek egy pillecukrot (marshmallow). A gyerekeknek azt mondták, hogy ha 15 percig nem eszik meg a pillecukrot, akkor kapnak egy másodikat is. Ez a látszólag egyszerű helyzet valójában az önuralom (self-control) és a késleltetett kielégülés (delayed gratification) képességét mérte.
A kísérlet eredeti következtetése az volt, hogy azok a gyerekek, akik képesek voltak várni a második pillecukorért, később az életben is sikeresebbek lettek. Jobb tanulmányi eredményeket értek el, egészségesebbekké váltak, és magasabb jövedelemre tettek szert.
Új megközelítések
Az elmúlt években azonban több kutató is megkérdőjelezte ezeket a következtetéseket. Az új vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a gyerekek döntése - hogy megvárják-e a második pillecukrot - nem csupán az önuralom veleszületett képességétől függ. Sokkal összetettebb tényezők játszanak szerepet ebben a döntésben.
1. A környezet megbízhatósága
Egy érdekes kísérlet a Rochester Egyetemen kimutatta, hogy a gyerekek döntését nagyban befolyásolja, mennyire bíznak a környezetükben és az ígéret tevőjében. A kutatók két csoportra osztották a gyerekeket:
- Az egyik csoportnak megbízható környezetet teremtettek: a kísérletvezető mindig betartotta az ígéreteit.
- A másik csoportnak megbízhatatlan környezetet teremtettek: a kísérletvezető nem tartotta be az ígéreteit.
Az eredmény? A megbízható környezetben lévő gyerekek négyszer hosszabb ideig voltak képesek várni a jutalomra, mint a megbízhatatlan környezetben lévők.
Ez az eredmény arra utal, hogy amit korábban pusztán önuralomnak tulajdonítottunk, valójában lehet egy racionális döntés is a környezet megbízhatóságáról szerzett tapasztalatok alapján.
2. Szocioökonómiai státusz hatása
Újabb kutatások rávilágítottak arra is, hogy a gyermek családjának szocioökonómiai státusza (socioeconomic status, SES) jelentősen befolyásolja a késleltetett kielégülés képességét.
- A magasabb SES hátterű gyerekek általában jobban teljesítenek az ilyen teszteken.
- Az alacsonyabb SES hátterű gyerekek gyakrabban választják az azonnali jutalmat.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alacsonyabb SES hátterű gyerekeknek gyengébb az önuralmuk. Inkább arról lehet szó, hogy az ő életkörülményeik között racionálisabb döntés lehet az azonnali jutalom választása, hiszen a jövő gyakran bizonytalanabb számukra.
3. Kulturális különbségek
Érdekes módon a marshmallow kísérletet különböző kultúrákban is elvégezték, és jelentős eltéréseket találtak:
- Kameruni gyerekek átlagosan 10 perccel tovább vártak, mint amerikai társaik.
- Japán gyerekeknél azt találták, hogy náluk a késleltetett kielégülés képessége nem jósolta be olyan jól a későbbi sikerességet, mint az amerikai gyerekeknél.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a késleltetett kielégülés képessége és annak értékelése kulturálisan is meghatározott.
Hosszú távú következmények
Bár az eredeti kísérlet következtetéseit újra kell értékelnünk, az önuralom és a késleltetett kielégülés képessége továbbra is fontos tényezők az életben való boldogulás szempontjából.
Egy 40 éves követéses vizsgálat kimutatta, hogy a gyermekkori önuralom erősen előrejelzi a felnőttkori sikerességet, függetlenül az intelligenciától vagy a szocioökonómiai háttértől. A jobb önuralommal rendelkező gyerekek felnőttként:
- Jobb fizikai egészségnek örvendtek
- Magasabb jövedelemre tettek szert
- Jobb szülői készségekkel rendelkeztek
- Kisebb valószínűséggel küzdöttek szerhasználati problémákkal vagy követtek el bűncselekményeket
Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek az összefüggések nem determinisztikusak és más tényezők is befolyásolják őket.
Következtetések
Mit tanulhatunk mindebből? A marshmallow kísérlet újraértelmezése rávilágít arra, hogy az emberi viselkedés és fejlődés sokkal összetettebb, mint azt korábban gondoltuk.
- Az önuralom fontos, de nem az egyetlen meghatározó tényező a sikerben.
- A környezet megbízhatósága és kiszámíthatósága kulcsfontosságú a gyermekek fejlődésében.
- A szocioökonómiai háttér jelentősen befolyásolja a gyermekek döntéshozatali stratégiáit.
- A kulturális különbségek fontos szerepet játszanak abban, hogyan értékeljük és fejlesztjük az önuralmat.
Végső soron ez a kutatás arra emlékeztet minket, hogy óvatosan kell bánnunk az egyszerű magyarázatokkal és megoldásokkal. Az emberi viselkedés és fejlődés összetett folyamat, amelyet számtalan tényező befolyásol.
Mint szülők, nevelők vagy vezetők, fontos, hogy ne csak az egyéni képességekre koncentráljunk, hanem arra is figyeljünk, milyen környezetet teremtünk magunk körül. Egy megbízható, támogató környezet lehet a kulcs ahhoz, hogy segítsük a gyermekeket és felnőtteket egyaránt a hosszú távú sikereik elérésében.