Az önzetlen igazságosztó: Miért fizetünk azért, hogy másokat megbüntessünk?

Képzeld el a következő helyzetet: egy szobában ülsz nyolc másik emberrel egy egyszerű észlelési teszten. A feladat pofonegyszerű: meg kell mondanod, hogy a jobb oldali három vonal közül melyik ugyanolyan hosszú, mint a bal oldalon lévő referenciavonal. ránézel, és a válasz annyira nyilvánvaló, mint az, hogy az ég kék. Magabiztos vagy.

A tudomány világában a legmélyebb felismerések néha a legegyszerűbb kísérletekből származnak. Az 1980-as évek elején, a személyi számítógépek korszakának hajnalán egy Robert Axelrod nevű politológus létrehozott egy digitális arénát, hogy számítógépes programokat – mindegyiket saját „személyiséggel” – eresszen egymásnak egy klasszikus stratégiai játékban. Az eredmények nem csupán meglepőek, hanem úttörőek is voltak, és egy erőteljes új lencsét kínáltak, amelyen keresztül magának az együttműködés evolúciójának a vizsgálata is lehetővé vált.

Egy korábbi elemzésünkben a technológiai forradalmakat azonosítottuk a Kondratiev-ciklusok néven ismert hosszú gazdasági hullámok elsődleges motorjaként. A gőzgép, a vasút, az elektromosság és a mikrochip mind olyan alapvető innovációk voltak, amelyek 50-60 éves ciklusokban ismétlődően alakították át a világgazdaságot. Ez a technológia-központú szemlélet azonban a történetnek csak egy részét meséli el - bár látványos részét.

A gazdasági híreket olvasva nap mint nap szembesülünk a piacok hullámzásával, a negyedéves jelentésekkel és a rövid távú üzleti ciklusokkal. De mi van, ha létezik egy sokkal nagyobb, lassabb és mélyebb ritmus, amely évtizedeken át formálja a világgazdaságot? Egy olyan minta, amely összeköti a gőzgép korát a vasutakkal, az elektromosságot az autókkal, és a számítógépeket a mesterséges intelligenciával?

A Google AI Overview (MI-áttekintések) bevezetése fordulópontot jelent az internet evolúciójában, és egy paradigmaváltást katalizál, amely a forgalomirányításon alapuló webről egy válaszközpontú ökoszisztémára való áttérést jelenti. Ez a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt átalakulás alapjaiban változtatja meg azt a régóta fennálló szimbiotikus kapcsolatot, amely a keresőmotorok, a tartalomkészítők és a felhasználók között létezett.

Hány barátja van valójában az embernek? A Facebook-ismerősök száma több százra vagy akár ezerre is rúghat, de hány emberrel tartunk fenn valódi, mély kapcsolatot?

Ockham borotvája, az az elv, amelyet gyakran úgy foglalnak össze, hogy „a legegyszerűbb magyarázat általában a legjobb”, az emberi gondolkodás egyik legelterjedtebb és leghasznosabb eszköze.

A „szingularitás” kifejezés túllépett a szűk tudományos körökön, és mára a populáris kultúra visszatérő motívumává vált: filmek, újságcikkek és közéleti viták gyakori témája. Gyakran drámai felhanggal ábrázolják, elszabadult mesterséges intelligencia és alapjaiban megváltozott emberi lét képeit idézve. Bár néha szenzációhajhász módon tálalják, a mögöttes koncepció komoly figyelmet érdemel, különösen a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének gyorsulásával.

Peking legújabb döntése, miszerint az állami finanszírozású adatközpontokból száműzik a külföldi mesterséges intelligencia (AI) chipeket, egy stratégiai mérföldkő a technológiai szuverenitásért vívott globális küzdelemben. Ez a lépés alapjaiban rajzolja újra a félvezetőipar térképét, komoly fejtörést okozva a nyugati óriásoknak, miközben történelmi lehetőséget teremt a hazai bajnokoknak. De mi vezetett idáig? A döntés hátterében egy többéves, geopolitikai és gazdasági feszültségekkel teli folyamat áll.

Mélyreható szemléletváltás zajlik a technológiai iparban, amely egy lázas, spekulatív korszak végét jelzi. Ez a korszak a mesterséges általános intelligencia (AGI) küszöbön álló eljövetelére fókuszált. A 2025 elejét meghatározó lélegzetelállító versenyfutás helyét egy sokkal mértéktartóbb, szkeptikusabb és végső soron pragmatikusabb szemlélet vette át.

Az OpenAI csütörtökön hivatalosan is leleplezte a GPT-5 modellt, amely a vállalat eddigi legfejlettebb mesterséges intelligencia rendszere. A bejelentés szerint az új modell minden ChatGPT felhasználó számára, beleértve az ingyenes hozzáféréssel rendelkezőket is, az alapértelmezetté válik. Sam Altman vezérigazgató szavai szerint a GPT-5 olyan, mintha "PhD-szintű szakértők lennének a zsebünkben", ami egy új, egységes és adaptív rendszer bevezetését jelenti.

Láttál már olyan robotot, animációs figurát, vagy éppen videojáték-karaktert, ami annyira élethű volt, hogy már szinte zavaróan hatott? Nem tudtad eldönteni, hogy emberi-e vagy sem, és ez a bizonytalanság furcsa, nyugtalanító érzést keltett benned? Ha igen, akkor nagy valószínűséggel megtapasztaltad az "uncanny valley", azaz a "hátborzongató völgy" jelenségét. De mi is ez pontosan, és miért vált ki belőlünk ilyen erős reakciót?

A Tesla Optimus robotja már képes ruhát hajtogatni, a Figure 01 pedig kávét főz, miután szóban megkérték rá. Ezek nem egy sci-fi film jelenetei, hanem a 2024-es év valósága. A humanoid robotika forradalma a küszöbön áll, és alapjaiban fogja átformálni a munkáról, a termelékenységről és a technológiáról alkotott képünket.

Az emberi megjelenésű robotok fejlődése az utóbbi években látványos eredményeket hozott, de még mindig számos megválaszolandó kérdést vet fel. A robotika kutatói, köztük Hiroshi Ishiguro, azon dolgoznak, hogy a robotok egyre inkább beépüljenek a mindennapi életünkbe, és különféle feladatokban segítsenek, mint például az idősgondozás, a betegfelügyelet, vagy akár a háztartási munkák elvégzése.

A 21. század egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben az emberiség a nap és a szél formájában szinte végtelen energiaforrással rendelkezik, addig az egyik legégetőbb kihívása éppen az energiaellátás biztonságának megteremtése.

Az Európai Unió jóváhagyta az olasz kormány 2 milliárd eurós támogatását az STMicroelectronics számára egy 5 milliárd eurós mikrochip-üzem felépítéséhez Cataniában, Szicília szigetén. Ez a beruházás az EU azon stratégiájának része, hogy csökkentse az ázsiai importtól való függőséget, és megerősítse a félvezető ellátási láncát.